Tisztelt Látogatók!

A Takács István Életmű - kiállítás 2020. június 23-tól új nyitvatartási renddel várja kedves vendégeit:

Keddtől-vasárnapig 10-től 16 óráig

Az óvintézkedések bevezetését fontosnak tartjuk, amelyek azonban nem zavarják a múzeum látogatásának élményét. Kérjük Önöket, hogy belépést követően használják az erre a célra kihelyezett kézfertőtlenítőt, valamint viseljenek maszkot, és ügyeljenek a 1,5 m távolság megtartására is! A kiállító terekben maximum 40 fő tartózkodhat a múzeumi dolgozókon kívül!

Szeretettel várjuk Önöket!

elválasztó

MEZŐKÖVESDI TAKÁCS ISTVÁN (1901-1985) ÁLLANDÓ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA A VÁROSI GALÉRIA ÉPÜLETÉBEN

Mezőkövesd Város Önkormányzatának, mint az intézmény tulajdonosának, valamint a működtető Mezőkövesdi KÖZKINCS-TÁR Nonprofit Kft-nek köszönhetően, a Városi Galéria épületének felújítását követően, már 2012 decemberében megnyílt, látogathatóvá vált a TAKÁCS ISTVÁN GYŰJTEMÉNY, ám közérdekű, muzeális intézményként csak 2015. december 7-től kapta meg a megújított, hivatalos működési engedélyt az Emberi Erőforgások Minisztériumától. Sajátos kulturális örökségünk értékmentését elsősorban Mezőkövesd Város Önkormányzata és a Magyar Katolikus Egyház támogatta. Az életmű teljes körű feltárására, megismertetésére, bemutatására létrehozott Takács István Kulturális Alapítvány, közhasznú szervezetként mindvégig arra törekedett, hogy elősegítse hazánk egyik különleges művészeti gyűjteményének fejlesztését.

Takács István

A Mezőkövesdi Takács István, a XX. századi templomfestő életművének kutatása, dokumentálása
szakmai program megvalósítását 2019. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője.

Takács István Mezőkövesdi szegény parasztcsalád gyermekeként, istenáldotta tehetsége és szorgalma már az elemi iskolában és a helyi gimnáziumban is megnyilvánul. Az érettségit követően Budapesten, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola festő szakán szerez diplomát, majd csaknem hat évtizeden át tartó, áldozatos munkával — missziót teljesítve — páratlan templomfestői életművet hoz létre, évszázadokig maradandó értékeket teremtve hazánkban.

290 (kettőszázkilencven!) körül van azon templomok, kápolnák száma, melyeket freskói, oltárképei, stáció-sorozatai, nagyböjti leplei, lobogói ékesítenek.

Főművének tekinthetők a mezőkövesdi Szent László templom falfestményei, valamint az egri Bazilika freskói és stáció-képei.

Tekintettel arra, hogy Takács István alkotói hagyatékának egy jelentős része Budapesten, a II. világháború pusztításai során megsemmisült — sajnos, szinte a teljes ismeretlenségből kell kiemelni (és a látogatókkal újra meg újra felfedeztetni) ezt a csaknem elfeledett életművet.

„Hitvalló jelleme, templomfestői múltja miatt"/!/ a vallásellenes művészetpolitika évtizedeken át próbálta érdemeit elvitatni, hamis színben feltüntetni, lejáratni és kizárni őt a művészeti életből: letagadva sokrétű munkásságának eredményeit, egykori sikereit. De Ő töretlen hittel alkotott tovább, élete végéig, rendeletlenül! Szülőföldje népéhez, magyarságához, hitéhez mindvégig hű maradt. Igazi, örök értékek hirdetője volt, — jelenkorunk válságokkal teli világában — meghatározó példaként tekinthetünk művészi, emberi helytállására. Ihletett műalkotásai bizonyítják elkötelezettségét, tiszta lelkületét, alkotói géniuszát.

A gyűjteményes tárlat tizenkét termében (a felújított épület mindkét szintjén) több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, csendéletek, munkaábrázolások, életképek, egyházművészeti kompozíciók és a monumentális műveket megidéző színvázlatok.

A freskófestés technikai részleteinek, a különböző alkotói fázisoknak a teljes körű bemutatásával, a művészi alkotómunka folyamatának legnagyobb próbatételei, kihívásai is felidézhetők: látva az emberi küzdőképesség (hihetetlennek tűnő) bizonyságait, — erkölcsi, szellemi csúcsteljesítményként —áhítatot sugalló, lenyűgöző példázatait, a legkisebb vázlatoktól a 3 vagy 5 méteres kartonrajzokig.

Az életmű másik meghatározó vonulatát jelentik a matyó nép életét megörökítő, csodálatos alkotásai. Mivel gyermekkorától ebben a környezetben nőtt fel, így küldetésévé vált a parasztság életének hiteles bemutatása is. Láthatjuk a szűkebb és tágabb Haza, a Szülőföld szépséges tájait, a jellegzetes munkaábrázolásokat. A MATYÓK FESTŐJEKÉNT — kiemelkedő szerepet vállalt a népművészeti kincs továbbörökítésében, megújításában, a hagyományok megőrzésében. Hazaszeretetét, szülőföldjéhez való kötődését, ragaszkodását bizonyítják grafikai munkái, az iparművészeti alkotásokhoz készült forma- és látványtervezései, a motívum-feldolgozások, népművészeti jelkép-variációk és a korabeli divattervek. Az 1920-as, '30-as években készült, felbecsülhetetlen értékű, eredeti népművészeti formák, stílusos színvázlatok gazdag anyagának bemutatása napjainkban is mindenki számára bizonyíthatja: nemzeti értékeink, kulturális örökségünk, népművészetünk mindenkor átmenthető, éltethető, továbbadható, közös kincsünk.

A népművészeti anyaghoz — csodálatos, életszerű hatást keltve —illeszkednek a /népviseletek pompázatos színgazdagságát lenyűgöző részletességgel ábrázoló/ MAGYAR ÉLETKÉPEK sorozatának alkotásai. A leghitelesebb módon idézik meg hagyományainkat, népművészeti örökségünk formavilágát, jelképeit.

Szerteágazó alkotói munkássága tehát nem csupán képző- és iparművészeti vonatkozásban páratlan, hanem néprajzi, helytörténeti, népművészeti szempontból is: rendkívül jelentős!

Az élő és éltető hagyományok, különleges értékeink — lélekemelő művészeti élményként — fellelhetők az egyre gazdagabb anyagot bemutató, folyamatosan megújuló Takács István Gyűjteményben.

Mezőkövesden, a Szent László tér 23. sz. alatt (a Szent László templommal szemközti Városi Galéria épületében).

 

English István Takács.The greatest master of the late Baroque in Hungary. He was born as a Mezőkövesd Matyó, the child of poverty-stricken peasants.

He studied in the Mezőkövesd Grammar School then graduated from the College of Applied Arts on the faculty of painters.

First of all he is known as a painter. The number of the churches which he decorated with his frescos, altar-pieces, series of stations and Lenten canvas is about 290. The frescos and series of stations in the Basilica of Eger are considered to be the greatest masterpieces of his life. On his frescos he liked painting the Virgin, the Holy Family and the Hungarian saints.

Religious painting however was only one side of his artistic career, which can be proved by his great success in other fields of painting. His love for the Matyó region and its people can be felt in the pictures he has painted. These paintings show us the world of the Matyós the way he saw it as a young man and the way he saw the national costumes and the life of the peasants through the eyes of an artist. That is how he has been able to paint the colorful world of these people, which now can only be seen in museums. With his artistic activities he played a great part in preserving the Matyó customs and traditions and in showing us their lives and world.

 

Deutsch István Takács war der grösste Maler des ungarischen Spätbarocks. Er war das Kind armer Bauern, ein Matyó aus Mezőkövesd. Er legte das Abitur am Mezőkövesder Gymnasium ab und erhielt nach erfolgreichem Studium an der Hochschule für Kunstgewerbe das Diplom im Fach Malerei.

Er war in erster Linie Maler der Kirchen. Seine Fresken, Altarbilder, Bilder über den Leidensweg Christi u. Fastentücher schmücken etwa 290 Kirchen. Zu seinen Hauptwerken zählen auch die Fresken und Bilder zum Leidensweg Christi der Basilika in Eger. Auf seinen Fresken stellte er besenders gern die Madonna, die Heilige Familie und die ungarischen Heiligen dar.

Aber er schuf nicht nur Werke für die Kirche. Auch andere Gebiete der Malerei beherrschte er meisterhaft, davon zeugen seine grossen Erfolge.

Die Liebe zum Matyóland und zu dessen Volk zeigt sich auf seinen Bildern, auf denen er die Matyós‚ ihre Volkstrachten und ihr bäuerliches Leben verewigte.

So erhielt er mit seinen Gemälden die farbenprächtige Welt der Matyós, die heute nur noch Sehenswürdigkeit der Museen ist, und übernahm eine herausragende Rolle bei der Erhaltung der Matyó-Traditionen durch die genaue Wiedergabe des Lebens und der Umgebung dieses Volkes.

 

Poland István Takács – syn ubogich chłopów, Matyó z Mezőkövesd – jest największym mistrzem węgierskiego późnego baroku.

Po maturze w gimnazjum w Mezőkövesd, ukończył Wydział malarstwa Wyższej Szkoły Przemysłu Artystycznego.

Uważany jest przede wszystkim za malarza kościelnego. Freski, obrazy ołtarzowe, stacje drogi krzyżowej, wielkopostne płótna artysty zdobią około 290 kościołów. Za jego najwybitniejsze dzieło uważa się freski w Bazylice egerskiej oraz węgierski cykl drogi krzyżowej. Na swoich freskach najchętniej malował Najświętszą Marię Pannę, Świętą Rodzinę oraz węgierskich świętych.

Malarstwo kościelne jednakże stanowi zaledwie część działalności artystycznej malarza. O tym, że artysta należy – poza malarstwem kościelnym – do czołówki również w innych gatunkach malarstwa, świadczą wielkie sukcesy, jakie osiągnął w tych dziedzinach.

Obrazy, na których uwiecznił świat Matyó – świat poznany za młodu, stroje ludowe i życie chłopów oddane oczyma artysty – przepełnione są miłością do Matyóföld i do tutejszego ludu.

W ten sposób ocalił w malarstwie ten mieniący się kolorami świat, który dzisiaj można ujrzeć jedynie w muzeum. Spełniając tym samym wybitną rolę w zachowaniu tradycji ludowych, w wiarygodnym ukazaniu życia i otoczenia chłopów Matyó z Mezőkövesd.